Kisgöncöl Waldorf Iskola

Megújultunk!

2009-01-16T23:12:00.002+01:00

Kedves idelátogató!
A Kisgöncöl Waldorf Iskola honlapja új helyre költözött és a továbbiakban kizárólag a www.kisgoncol.hu címen érhető el.
Az itt található cikkeket már nem frissítjük, de egy ideig még elérhetők lesznek.

Bemutatkozás

2008-12-02T22:23:00.003+01:00

2006. őszén egy lelkes szülőkből álló csoport iskolaalapításba fogott. Elhatároztuk egy felmenő rendszerben kiépülő, hosszú távon 13 osztályos Waldorf iskola létrehozását a Zsámbéki-medencében.

A Waldorf intézményeket a világon mindenhol „alulról” jövő szülői kezdeményezés és közös munka hívja életre. A mintegy 10 fős alapítói körben bicskei, budajenői, budakeszii, pátyi, és szárligeti családok vannak.

1. Milyen iskolát szeretnénk?

Kiemeltünk néhány fontosabb elvet, amit követtünk az iskola létrehozása során, s amit követni igyekszünk a működtetés során is:

Olyan iskolát szeretnénk:
· amely 13 évfolyamos, mely folyamatosan, felmenő rendszerben alakul ki.
· amely a Waldorf pedagógiát alkalmazza.
· amelyben megvalósul a környezettudatosságra nevelés. Odafigyelünk a fenntartható növekedés problémáira
-a szelektív hulladékgyűjtésen keresztül,
-minden az iskolát érintő anyaghasználaton keresztül,
-az energiatakarékosságnak szentelt kitüntetett figyelmen keresztül.
· amelyben a nevelés, önnevelés lehetősége a felnőttek számára is megadatik az előadásokon és gyakorlati műhelyekben, melyek a családok életét érintő kérdések köré szerveződnek a test, a szellem és a lélek hármas egységében.
· amelyben fontos szerep jut az egész-ség megőrzésének
-a test szintjén a táplálkozásnak,
-az egészséges gyógymódoknak és a mozgásnak,
-a lélek ápolásának,
-a szellem táplálásának.
· amely nem elitizáló, azaz etnikai és társadalmi különbözőségektől függetlenül bárkinek nyitott, aki az iskola alapszabályaival azonosulni tud.
· ahol az épület a tájjal, környezettel és az emberrel harmonizáló alkotás:
- megújuló, alternatív energiaforrásokat használ fel működéséhez,
- ahol a működtetés és az építkezés során szennyezést nem okozó, tiszta technológiákat és anyagokat használunk fel.
· ahol a pedagógiai programban szereplő kertművelés tantárgyhoz kapcsolódóan biodinamikus kertgazdaságot alakítunk ki, mely egyben alapjául szolgálhat az iskolai étkeztetésnek.
· amely egyben élettér is a családok számára:
- olyan kulturális, szórakoztató programok, események,
- vállalkozások,
- és kiszolgáló kereskedelmi vállalkozások felkarolásával, amelyek az iskola, az iskolába járó családok igényeire épülnek (pl. biopékség, web-áruház, reformbolt, játszóház, kalandpark …).
· ahol a non-profit és profitorientált szféra a közös célok mentén összehangolható, azaz hogyan valósítható meg, hogy egy iskolai intézmény köré kiépüljenek olyan gazdasági szervezetek, amelyek az iskola szellemiségével összhangban vannak és anyagi bázist is jelentenek számára (pl. könyvkiadás, Waldorf pedagógiához kapcsolódó speciális eszközök gyártása, forgalmazása stb).

A fenti elvek nagy részének gyakorlati megvalósításával az alapító szülők már évek óta foglalkoznak saját családi környezetükben, így ezeket valóban hitelesen tudják képviselni.

2. A Waldorf pedagógia dióhéjban

Röviden összefoglaltuk a Waldorf pedagógia alapvető jellemzőit, amelyek mentén átfogó képet kaphatunk az itt folyó pedagógiai munkáról:

· Gyermekközpontú:
a Waldorf pedagógia gyermekközpontú pedagógia. Elismeri és tiszteletben tartja minden egyes gyermeki/emberi lény eredetiségét, egyediségét. Az egyéni képességek, tehetség teljes kibontakozását egyéni figyelemmel éri el.

· Gyermekfejlődéshez kötött pedagógiai program:
amely alapjait Rudolf Steiner Embertanára* helyezi, mely szerint az első hét év a test, a második hét év a lélek, míg a harmadik hét év a szellem fejlődésére szolgál. E hármas egységhez rendelt kézműves tevékenységekkel, gyakorlattá teszi a megtapasztalást; művészeti tevékenységgel az alkotáson keresztül erősíti az akaratot. A serdülőkortól aztán a gyermek már egyre inkább alkalmassá válik az absztrakt gondolkodásra, s ekkor érik meg igazán a szigorúbban vett intellektuális nevelésre.

· Tantárgyi struktúra:
A Waldorf iskolában a kis elsősöknek négy évük van az olvasás, írás és számolás elsajátítására, s első évtől idegen nyelvekkel is ismerkednek. Az osztály mindig a saját ritmusában halad. Az így nevelt személyiség tudása megalapozott és széles látókörű, intellektusa később bátran terhelhető.
Az ismeretszerzés elsődleges forrása első osztálytól kezdve a belső átélésen alapuló, valódi tapasztalatszerzés. Az elsajátítandó ismeretanyag mértékletes mennyisége az elmélyült, minőségi oktatás lehetőségét kínálja, valamint megóvja a gyermekeket a túl korai intellektuális túlterheltség veszélyétől. A tananyag életkorra szabott, ezért az ismeretátadáson túl szervesen szolgálja a gyermek lelki fejlődését.
A főtárgyak oktatása „epochális”, ami azt jelenti, hogy a főoktatás keretében néhány héten keresztül minden reggel ugyanazzal a tantárggyal foglalkoznak a gyerekek. Ez szintén az egy-egy adott témakörben elmélyülő, koncentrált tanulást szolgálja. Mivel a tantárgyi struktúra a gyermek akaratát, érzésvilágát és gondolkodását egyaránt fejleszti, ezért az intellektuális, művészeti és kézimunka-kézműves foglalkozások arányban állnak egymással.
A test nevelése is fontos, mindennapi feladata a gyermekeknek.
A középiskola az érettségire plusz egy év felkészülést kínál. Ez a továbbtanulók orientációját is segíti. A hivatalosan is elfogadott és más ( pld. a hagyományos) képzési rendszerrel kompatibilis oktatás külön művészeti- , kertművelés-, dráma-, illetve speciális mozgásórákkal egészül ki.

· Tanárok és szülők közös munkája:
A Waldorf pedagógia a gyermek természetének és fejlődési szakaszainak figyelembevételével arra törekszik, hogy azon az úton, amely a kisgyermekkortól a felnőttkorig tart- s amely gyakran nagy átalakulásokkal jár- a gyermeknek ne egyedül kelljen végighaladnia. A gyermek harmonikus fejlődését és boldogságát a középpontba állítani: ez a nevelés művészete, ezért dolgozik folyamatosan együtt család és tanító.

· A szabadság iskolája:
Legfontosabb cél, hogy a gyermek magával hozott adottságait, képességeit felismerje és a lehető legnagyobb mértékben kinyilváníthassa azokat. Saját értékének tudatában önmagát méltó helyre vigye a világban, s így váljék hasznos és ne csak használó tagjává a társadalomnak. A Waldorf pedagógia támogatja a gyermeket abban, hogy a világ megismerésére felébredt vágyát megőrizze és szabadon - benső hangjának engedelmeskedve - fejlődhessen. Ennyiben és ezért nevezhető ez az iskola a szabadság iskolájának.

· Osztálytanítók:
Mivel a serdülőkorig a gyermekeknek követendő emberi tekintélyre van szüksége, a Waldorf iskolákban az osztálytanító elsőtől nyolcadik osztályig kíséri a gyermekeket és a lehető legtöbb tantárgyat ő maga tanítja nekik. Ezzel az általánosan művelt emberfő példáját is szolgáltatja, hiszen a gyerekek megtapasztalhatják, hogy egy átlagosan jó szinten mennyiféle tudás elsajátítható, amit aztán kedvük és szükségletük (felvételi/ érdeklődés) szerint mélyíthetnek. A felső tagozaton - középiskolai szinten - ahol a szakmai tekintélyé a főszerep, minden tantárgyat szaktanár oktat.

· Követelmények, értékelés:
A NAT (Nemzeti Alaptanterv) által előírt követelményeket alapul véve a Waldorf kerettanterv szerint folyik az oktatás. A 3. és a 6. osztály végén vannak olyan szakaszhatárok, amikor a követelmények fedésbe kerülnek más (pld. a hagyományos iskolák) követelményekkel, így adva lehetőséget az átjárhatóságra a különböző iskolák között.
A Waldorf iskolák tanulóikat saját képességeik szerint terhelik, s nem kell egy központilag meghatározott átlag alapján teljesíteniük. Az iskolában osztályzás helyett személyre szóló jellemzéssel értékeli a tanár a diákokat, így ösztönözve őket a fejlődésre.

· Tanárképzés
A Waldorf tanárok, a közoktatási törvény által előírt, szakképzett pedagógusok. Emellett nappali vagy posztgraduális Waldorf-képzésen szereznek diplomát. Minősítésükben nagy szerepe van az emberi kvalitásoknak, hiszen az egész pedagógia megvalósulásában meghatározó a tanár egyénisége.

Az Interneten szabadon elérhető néhány, már régebben működő Waldorf iskola pedagógiai programja és működési szabályzata:
· Példa pedagógiai programra:
§ http://www.waldorf-obuda.hu/node/18
§ http://waldorfszeged.hu/waldorf_pedagogiai_program.pdf
§ http://www.feherlofia.ngo.hu/pp.pdf

3. Működtető szervezeti struktúra
Az iskola működtetését a következő intézményi keretek közt valósítjuk meg:

3.1 Iskolafenntartó
2007 őszén létrehoztuk a Göncölszekér Nonprofit Kft-t (Budajenő, Petőfi S. u. 4.), jelenleg ez az iskola fenntartója. Azonban miután a fenntartó jogi státusza alapján, a jelenlegi kiírások szerint nem a legalkalmasabb a civil pályázatokon való indulásra, így 2009. április 1-től várhatóan a fenntartást a Gyermekliget Alapítvány ( 2067 Szárliget, Gyöngyvirág u. 10/A ) veszi át, mely eddig is folyamatosan támogatta az iskolát, és mely jelenleg a szárligeti Waldorf óvodát működteti.

3.2 Pedagógiai kollégium
Az iskola szellemi alapját a Pedagógiai kollégium jelenti. Ezt az első évben az osztálytanító a 3 szaktanár és a gyógypedagógus alkotja. Ők képviselik a kollégium induló állományát, ők készítették el a pedagógiai programot, és a jövőben gondoskodnak a folyamatos tanári bővülésről.
Az osztálytanító 8 éven keresztül viszi az osztályát, alakítja sorsukat. Ezért ez nagyon nagy elhivatottságot, sok feladatot jelent.

3.3 Szülői közösség
A hagyományos iskolákhoz képest a Waldorf iskolákban sokkal nagyobb szerep és feladat jut a szülők közösségének. Nem csak azért, mert az iskola alapításában ők voltak a kezdeményezők, hanem a későbbiekben a fenntartási feladatok terén, a működéshez szükséges anyagi források folyamatos biztosításánál is alapvető szerepet kapnak.
A folyamatos működtetéssel járó tevékenységek kovácsolják a szülőket közösséggé, személyes, felnőtt kapcsolatokat kiépítve a gyermekek osztályai köré.

3.4 Az iskola korábbi és jelenlegi szakmai támogatói
· Az alapítás folyamatát szervezetépítő kísérte figyelemmel folyamatos tanácsokat és támogatást nyújtva.
· Pályázatok figyelésével és írásával foglalkozó tapasztalt szakemberek.
· Gazdasági ügyekben korábban több iskola alapításánál közreműködött gazdasági szakember.
· Waldorf iskolák pedagógusai, képviselői, alapítói tanácsokkal és információkkal támogatják munkánkat, előadásokat, konzultációkat tartanak.
· Mentori rendszer: a mentor a szakmai tapasztalatokat hospitálás és rendszeres találkozók keretében adja át iskolánk alakuló pedagógusi körének, illetve az alapítóknak. Jelenleg a 2 legrégebben működő Waldorf iskola egy-egy kiemelkedő tagja: Mezei Katalin és Kulcsár Gábor segíti munkánkat, mint mentor.

· Az iskola épületének és működtetési környezetének kialakításához az előre mutató technológiák hazai neves képviselőit tervezzük megkeresni és a munkába bevonni.
· Befektetői, finanszírozói kör kialakítása: azon szervezetek, pénzintézetek megtalálása, akik az épület és környezetének kialakításának finanszírozásába tudnak bekapcsolódni.
Ezúton is köszönjük támogatásunkat, munkájukat.

4. Épület

Rövid távú célunk az volt, hogy 2008 őszére találjunk egy olyan épületet, ahol a tanítás megkezdődhet. Tök község önkormányzata szeretettel látott minket. Ez a kedves kis falu Zsámbék mellett található, azzal szinte teljesen összenőtt. A falusi nyugalom, béke, a közeli lovarda (akár terápiás lehetőségekkel is), az önkormányzat nyitottsága, a kedves fogadtatás, a faluban az általános iskola hiánya mind – mind amellett szól, hogy jól döntöttünk, amikor ezt a helyszínt választottuk.

Az épület - volt Kútvölgye gimnázium, előtte Tsz, azelőtt általános iskola – a falu szívében található, volán busszal is jól megközelíthető, és parkolóval is rendelkezik. Egy házsor választja el mindössze a gyönyörű, dimbes–dombos mezőtől.
Az épület minimum négy, de szükséghelyzetben akár hat osztály befogadására is alkalmas. Mivel az épületen az utolsó 5-10 évben nem végezték el a megfelelő karbantartási munkálatokat, így komoly összegeket kell fordítani a felújításra.

Hosszú távú célunk egy 13 évfolyamos iskola létrehozása a szükséges tantermekkel, szaktantermekkel, tornateremmel, egyéb kiszolgáló helyiségekkel, kerttel, udvarral.
Az ehhez ideális telek mérete majd’ két hektár.

Tudva azt, hogy jelenleg az iskoláknál a működési költségek között a tanárok fizetése után a második legnagyobb tételt az energiafogyasztás jelenti, olyan épületeket kívánunk építeni, melyek energia felhasználása kicsi, és ezt az energiafogyasztást is szeretnénk a lehető legnagyobb mértékben megújuló energiaforrásokból, helyben fedezni. Az építőanyagok kiválasztásánál a jó hőszigetelő képességen túl fontos a megfelelő hőtároló képesség is, így elkerülhető az épület mesterséges klimatizálása. Ugyanakkor az építőanyagok kiválasztásánál figyelmet kívánunk fordítani arra is, hogy ne csak az épület energia fogyasztása legyen alacsony, hanem az anyagok gyártása, szállítása, és későbbi megsemmisítése is minél kisebb energia felhasználással és környezeti terheléssel járjon.
Az épület vízfogyasztásánál is célunk a minél kisebb külső forrás elhasználása. A területen összegyűlő esővizet ciszternákban gyűjtjük össze, és a terület öntözésére használjuk fel. A keletkező szürke szennyvizet is fel kívánjuk használni.
Célunk az, hogy az épület ily módon való működése épüljön be a gyermekek nevelésébe is.
Az épületet több részletben kívánjuk felépíteni. Ezzel összhangban nem egy nagy épületben gondolkodunk, hanem több, kisebb léptékűben, ahol a jelenlegi épület később talán leginkább a felső tagozat számára lenne a legideálisabb.
Mivel a jelenlegi épület 4 osztály működtetéséhez a legideálisabb, ezért
A variáció: a legoptimálisabb az lenne, ha az újonnan felépítendő épületet már 2012 őszére létre tudnánk hozni, mely az 5-8. osztály befogadására lenne alkalmas az ahhoz szükséges kiszolgáló helységekkel (tornaterem, konyha, ebédlő, 2 szaktanterem) együtt. Majd a következő ütemben 2015 őszéig készülne el a maradék 4 vagy 5 osztály befogadására alkalmas épületrész (a különböző szaktantermekkel).
B variáció: Az idő szűkössége miatt lehetséges, hogy 2012 helyett csak 2013-ra, vagy 2014-re készülne el az új épület első üteme. Ekkor a jelenlegi épületben ki lehet még alakítani 2 átmeneti osztálytermet.
C. variáció: Amennyiben 2014-ig sem sikerül felépíteni az új épületet, a jelenlegi épület nagyobb átalakításokkal, a tetőtér beépítésével 8 osztályossá tehető, vagy váltott műszakban délelőtti, délutáni oktatással lehet működtetni az iskolát.

5. Finanszírozási kérdések

5.1 A folyamatos és stabil működéshez szükséges gyermeklétszám
A szükséges gyermeklétszám kérdése közvetett módon, a normatív és a szülői támogatás mértékén keresztül hat a működés finanszírozására, így ezzel a kérdéssel külön foglalkozunk.

A Zsámbéki-medencében jelenleg Telkiben működik Waldorf óvoda, amely az utóbbi időben túljelentkezési problémákkal találta magát szemben. Ide főként a környező településekről: Telki, Budajenő, Budakeszi, Páty, Zsámbék jönnek a családok.
A térség határától nem messze, Szárligeten kezdett el 3 éve működni egy újabb Waldorf óvoda, amely Tatabánya és Bicske környékéről is integrálni tudta az ezen óvodai forma iránt érdeklődő családokat.

A Zsámbéki-medencéből legtöbben Pesthidegkútra, illetve kisebb részben Solymárra járnak Waldorf iskolába. Ezekben az intézményekben az utóbbi években (bizonyos években kétszeres) túljelentkezés van.

Az elmúlt egy év előadássorozatain már több mint 150 érdeklődő család bekerült adatbázisunkba, figyelemmel kíséri munkánkat. Őket folyamatos hírleveleinkkel tájékoztatjuk.

5.2 Finanszírozási források
Az iskola felépítéséhez, működtetéséhez az alábbi források állnak a rendelkezésünkre:

Ø Alapítói, szülői hozzájárulások, felajánlások
· Az alapító szülők az elmúlt 2 év során az alapítás folyamatához szükséges 1.200.000 Ft-ot folyamatos havi hozzájárulások formájában összegyűjtötték
· Az iskola első két osztályának felújítására az alapítók és a jelenlegi első osztály szülői 6.000.000 Ft-ot adtak össze.
· Az iskola felújításába a szülők rengeteg energiát fektettek. A teljes elektromos hálózat lecserélése, az összes festési és meszelési munka, kisebb kőműves munkák, udvarrendezés, tetőjavítás stb. Ezen munkáknak a becsült értéke (ténylegesen bekért árajánlatok alapján) kb. 2.000.000 Ft.
· A Szervezést és működtetést a szülők társadalmi munkában végzik: gazdaságis, iskolatitkár, takarítás, gondnok stb., ami az első pár évben azt jelenti, hogy ilyen jellegű munkatársakat nem kell alkalmazni.

Ø A költségvetésből
· az állami normatíva
· a különböző művészeti normatívák

Ø Támogatások: adományok, felajánlások

Ø Pályázatok
A pályázati forrásokat látjuk az egyik legjelentősebb finanszírozási lehetőségnek. Úgy látjuk, hogy nagyobb összegű pályázati pénzeket a nem csak az iskolai feladatokat megvalósító, hanem egyéb előremutató, és a Waldorf pedagógiához kapcsolódó céljaink felvállalásával tudunk kapni.
Ezúton is köszönjük a Tiszta Formák Alapítvány vissza nem térítendő pénzügyi, és szervezetfejlesztési támogatását.

Rövid és hosszú távon egyaránt a következő tevékenységekre szeretnénk vissza nem térítendő támogatáshoz jutni:
· -a nevelés, oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése
· -infrastruktúra fejlesztés- úgy mint: az iskola épületének felújítása, korszerűsítése, műszaki színvonal emelése, modernizációja, többfunkcióssá tétele, bővítése, akadálymentesítés, az iskola udvarának felújítása, udvari játékok, bútorok beszerzése
· -mellékhelyiségek, konyha, tornaterem, tornaszoba akadálymentes kialakítása, korszerűsítése
· új épület építése
· -hatósági engedélyeztetési eljárások- ill. ezek előírásaihoz kapcsolódó tartalmak költségeinek térítése
· -pedagógusainknak oktatás, továbbképzés, külföldi hospitálás támogatása
· -külföldi Waldorf intézménnyel való partnerkapcsolat-felvétel elősegítése (csereprogramok, utazási költség)
· -működési költség támogatása

Ø Gazdasági szervezetek
Hosszabb távon az iskola mellé egyéb gazdálkodási intézményeket csatolnánk, ahol olyan szülők is dolgozhatnának, akik anyagi hozzájárulást nem, de tevőleges részvételt vállalni tudnak. A Waldorf pedagógiához szervesen kapcsolódó gazdasági tevékenység (pl. bio pékség, könyvkiadás, rendezvényszervezés, stb.) folyamatosan valósulna meg.

6. Eddigi eredményeink, múltunk

A 2006/2007-es tanév a Waldorf pedagógia minél részletesebb megismerésével telt. Sok előadót hívtunk: pedagógusokat, iskolaalapítókat, iskolát működtetőket. Több iskolába látogatásokat tettünk, órákra ültünk be, pedagógusokkal, szülőkkel, fenntartókkal beszélgettünk, hogy minél jobban megértsük, hogyan kell létrehozni egy iskolát, és hogyan kell azt működtetni.
2007 nyarára egységes egésszé ált össze bennünk a sok tapasztalat, megalkottuk azt a 35 oldalas koncepciót, melyben összefoglaltuk céljainkat, és a térség összes önkormányzatát felkerestük vele. Partnereket, támogatókat kerestünk az iskola elindításához. Ennek eredményeként találtuk meg a minket tárt karokkal fogadó, és nagyon kedves töki önkormányzatot, és az épületet.
2007 őszétől elsődleges célunk az volt, hogy minél több családdal megismertessünk magunkat, elvigyük nekik az alakuló iskola hírét, és megismertessük velük a waldorf pedagógiát. A térség szinte összes újságjában megjelentek rólunk cikkek, neves előadók (Vekerdy Tamás, Kulcsár Gábor, Eckler Ágnes …) jöttek kérésünkre, és beszéltek a Waldorf pedagógiáról, az ilyen iskolák működéséről, az ott nevelkedő gyermekekről. Az előadássorozat végére 130 családdal álltunk kapcsolatban, akik hírleveleink formájában máig is figyelemmel kísérik munkánkat.
2007 őszén létrehoztuk a Göncölszekér Nonprofit Kft-t, mint jogi formát az iskola fenntartására.
2007 végétől elkezdtük keresni a jelenlegi pedagógiai kollégium tanárait, elsősorban az osztálytanítót.
2008 tavaszán megtörtént a felvételi, 24 jelentkezőből állt össze a jelenlegi 16 fős osztály.
2008 nyarán sem pihentünk, alig 2 hónap alatt kellett felújítanunk az épületet, falakat bontottunk, falakat húztunk, meszeltünk, a teljes elektromos hálózatot kicseréltük, mindezt szinte teljesen önerőből, majd következhetett az engedélyeztetési eljárás.
2008 szeptember 7.: megvalósult nagy álmunk, s megrendezhettük az ünnepélyes iskolaavatót, és 8.-án megkezdték diákjaink a tanulást.

Az iskolaalapítás folyamata ezzel nem ért véget, máris elkezdődött az őszi előadássorozat, és megkezdtük a felkészülést a következő évre.

9. Hírlevél

2008-10-14T17:40:00.002+02:00

A Kisgöncöl Waldorf Iskola 9. hírlevele

Eltelt az első hónap gyermekeinknek az iskolában, mely elsősorban az összeszokásról szólt. De mára már komoly munka folyik. A formarajz epocha után most már harmadik hete írás epochájuk van, melyben Bendegúz meséjén keresztül együtt próbálják megtalálni a betűkirályt.

A zeneórán különböző terméseket szólaltatnak meg, és már alig várják, hogy igazi hangszert kapjanak. Készül már az is, a szülők faragják nagy lelkesen a gyerekek hárfáját. Kemény munka, de igazi öröm látni, hogyan lesz egy egyszerű cseresznyefából hárfa.

Kézimunkaórán elkészültek az első gyapjúképek, most pedig verseny folyik, kinek a körmöcskéje a leghosszabb. Készül belőle egy igazi gyapjúszőnyeg, hogy a meseréten ne fázzon a lábacskájuk.

Nagyon várják gyermekeink a péntekeket is, amikor kirándulni mennek a közeli erdőbe. És különösen nagy élmény volt számukra a múlt heti szüret, ahol a Nyakas pincészetnek köszönhetően saját maguk leszüretelhették kis vödröcskéikbe a szőlőt, majd az iskolába visszatérve ledarálták és lepréselték azt. Egész héten finom mustot ihattak belőle.

Ha kedvet kaptatok, ezen a héten pénteken bárki betekinthet iskolánk életébe, gyermekeink munkáiba. Megnézhetitek a gyönyörű epocha füzeteket, a készülő hárfát, és bármit, amire kíváncsiak vagytok.
Találkozhattok osztálytanítónkkal, Nóri nénivel, és feltehetitek neki pedagógiai kérdéseiteket.

E héten, péntek délután 17 órakor találkozunk Klári nénivel, aki arról fog mesélni nekünk, milyenek voltak a játékok régen, hogyan fejlesztették azok az akkori gyermekek kreativitását, mennyire megvolt akkor még a kapcsolat a természettel, hány szabadtéri játékokat tudtak az akkori gyermekek. És hányat tudnak ma? És milyen játékok veszik őket körül? És mennyit játszanak a szabadban? Egyáltalán milyen a jó játék?
Ehhez hasonló kérdésekről szeretnénk beszélgetni veletek. Hozzatok bármilyen játékot, és beszélgessünk róla, milyen, miért jó vagy sem?
Várunk benneteket szeretettel!

Címünk: Tök, Kútvölgy tér 14, - a művelődési ház és a református templom szomszédságában.

Kisgöncöl

2008 őszi előadások

2008-09-30T20:58:00.003+02:00

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a következő előadásainkon:

2008. október 17. péntek 17 óra: Mivel játszanak gyermekeink?
Játékok régen és ma.
Előadó: Mezei Ottóné

2008. november 7. péntek 17 óra: A zene szerepe életünkben.
Hogyan tanítsunk zenét gyermekeinknek?
Előadó: Pozsgai Attila

2008. november 20. csütörtök 17 óra: Mit és hogyan mesélünk- meséljünk gyermekeinknek ?
Előadó: Nagy Ildikó

Az előadások helyszíne:
Kisgöncöl Waldorf Iskola
Tök, Kútvölgy 14.

Elindultunk

2008-09-18T21:08:00.004+02:00

Megnyíltak Tökön a Kisgöncöl Waldorf Iskola kapui 2008. szeptemberében 17 elsős gyermek és családjaik számára.

Mindemögött a családok két évi munkája, más Waldorf-iskolák, tanárok, a helyi önkormányzat, különböző szakemberek és támogatók segítsége áll, akiknek ezúton is köszönjük !

Friss híreink

2008-03-20T23:22:00.007+01:00

PÓTFELVÉTELI
A szeptemberben induló első osztályban még van hely, várjuk a jelentkezéseket a pótfelvételire, melynek időpontja egyéni egyeztetés alapján dől el.
Molnár Katinál: 30/6957 499 vagy a kisgoncol@gmail.com címen

OVIT SZERVEZÜNK, VÁRJUK A JELENTKEZŐKET!
Úgy érezzük, a térségben még egy Waldorf-óvoda indítására lenne igény, ebben szertnénk segíteni a leendő alapítóknak. Az érdeklődők jelentkezését Komjáti Judit (tel: 30/274-6833, vagy komjatij@freemail.hu) és Majerik Timi várja (majerik03@t-online.hu).

Aktuális előadásaink

2008-02-17T17:40:00.011+01:00

Nyílt Nap
Március 8. szombat 8.30-17 óráig
Erre az alkalomra a jelentkezéseket
február 25-ig várjuk e-mailen vagy telefonon!

Program:
8,30- 9,00 regisztráció, óra-választás egyénileg
9,00- 9,30 közös kezdés
9,30-10,30 1. óra: Pozsgai Attila: alsós zene, vagy Champier Péterné: alsós formarajz-írás
10,30-11,00 1. óra konzultációja a tanárokkal ugyanott
11,00-11,30 teaszünet
11,30-12,30 2. óra: Pálvölgyi Éva: euritmia, vagy Kulcsár Gábor: felsős természettudomány, vagy Pozsgai Attila: felsős zene
12,30-13,00 2. óra konzultációja a tanárokkal ugyanott
13,00-14,00 ebéd
14,00-15,00 tájékoztatás, kérdések az induló iskoláról
másik teremben ekkor nyílik még lehetőség pedagógiai kérdésekről beszélgetni az előadó tanárokkal
15,00-15,30 a nap közös lezárása, búcsú

Helyszín: Tök, Kútvölgye tér 14.

Az iskola szellemi alapja

2008-02-17T17:36:00.002+01:00

Rudolf Steiner és az antropozófia
Rudolf Steiner (1861-1925) a korabeli európai gondolkodás kiemelkedő személyisége, széles körű matematikai-természettudományi tanulmányait követően 1891-ben filozófiából doktorált. A századforduló táján került mélyebb kapcsolatba az egyik szellemtudományi irányzattal, a teozófiával, amelynek hatására kidolgozta az antropozófiát, a "szabadság filozófiáját", s e közben fordult érdeklődése egyre inkább a nevelés kérdései felé.
Elképzeléseinek gyakorlati kivitelezésére akkor kapott lehetőséget, amikor barátja, Emil Molt, a stuttgarti Waldorf Astoria cigarettagyár igazgatója 1919-ben felkéri, hogy alkalmazottai és munkásai gyermekei számára egy - az antropozófia szellemében működő - iskolát hozzon létre. Az első Waldorf-iskola még ugyanazon év őszén megnyílt. A német gondolkodó egészen haláláig nagy intenzitással munkálkodott hamarosan széles körben népszerűvé váló pedagógiáján.
Sokszínű életművének ismét a figyelem középpontjába kerülő területei: a biodinamikus mezőgazdasági technológia általa kidolgozott rendszere, a természetgyógyászat és az azzal összefüggő új szemléletű gyógyszergyártás, a szociális kérdések kezelésének technikája (a társadalmi hármas tagozódás tana), a gyógypedagógia (Champhill-mozgalom) és a pedagógia (Waldorf-óvodák és -iskolák).
Steiner szerint az iskolának nem az államot és nem a társadalmat kell kiszolgálnia, hanem abban kell segítenie a gyermeket, hogy saját egyéni képességeit kibontakoztathassa, kérdéseit megfogalmazza. Ilyen értelemben szabadságra nevel és lehetőséget kínál arra, hogy a gyerek boldog, kiegyensúlyozott felnőtt legyen.

Az antropozófiai szellemtudomány, annak az elismerésén alapszik, hogy a fizikai világ mögött és azzal bensőségesen összekapcsolódva egy szellemi-érzékfeletti világ van, és az ember képes arra, hogy bizonyos megismerési erők kifejlesztésével betekintsen ebbe a fizikai világgal összeszövődött érzékfeletti világba. Az antropozófia szerint a világ fejlődését előrevivő erő a szeretetet, az emberről alkotott felfogását tekintve pedig az embert test, lélek és szellem hármas egységeként értelmezi. Ez az emberkép egyúttal a Waldorf-pedagógia alappillérét is jelenti.

Tantárgyszerkezet

2008-02-17T17:34:00.003+01:00

Főoktatás
A tanítási nap minden reggel a főoktatással kezdődik, melyet három részre tagolhatunk:
1. ritmikus rész, amikor a gyerekek életkorukra szabottan különböző ritmikus gyakorlatokat végeznek, koncentrációt igénylő játékokat játszanak, énekelnek, verseket mondanak. Ennek a résznek az elsődleges célja az, hogy az iskolába érkezést követően összpontosítsa a gyermekek figyelmét, tanulásra alkalmas állapotba hozza a gyermekeket. Emellett nem elhanyagolható a ritmikusságnak az a jótékony hatása, amelyet - a szintén ritmikusan működő alapvető életfunkciókon, a keringésen és a légzésen keresztül - a gyermekek életerejének fokozására gyakorol. A ritmikus rész időtartama a kisiskoláskorban 30-40 perc is lehet, amely az életkor növekedésével egyre rövidül.
2. tanulási szakasz, melyben a gyermekek először emlékezetből átismétlik és összegezik az előző napon tanultakat, majd rögzítik füzeteikbe ezt az ismeretanyagot. Ezt követi az új tananyag bevezetése. Ezt a szakaszt a tanítók úgy építik fel, hogy abban a kifelé és befelé irányuló tevékenység egyensúlyban legyen egymással. Az előző napi tananyag megbeszélése aktív párbeszéden alapul, a füzetmunkához viszont csendre és nagyfokú koncentrációra van szükség. Ezt ismételten feloldja az új tananyag bevezetése, amely újból párbeszédet kezdeményez. Ekkor azonban szintén adódnak olyan feladatok, amelyek csendet és nagyfokú odafigyelést követelnek (pl. egy jelenség pontos megfigyelése). Az óravezetésnek ez a dinamizmusa biztosítja azt, hogy a tanulási folyamat érdekes és változatos legyen a gyermek számára, valamint azt is, hogy figyelmét, amikor szükséges, valóban összpontosítani tudja.
3. az életkorra szabott mese vagy történet. Ez lelki táplálékot jelent a gyermekeknek, s a főoktatás lezárásaként egyúttal nyugalmat és harmóniát teremt bennük a tanulási folyamat izgalmait követően.
A főoktatást a tízórai és egy hosszabb szünet követi – melyet lehetőség szerint a szabadban töltenek a gyerekek. Ez után következnek a 45 perces szakórák.

Művészeti tantárgyak
A Waldorf-pedagógia alapelvei között nagyon erőteljesen megjelenik a művészi jelleg, de amikor a gyerekek rajzolnak, festenek, agyagoznak, faragnak vagy zenélnek nem elsősorban az eredmény a fontos, hanem az a folyamat, melyen keresztül a gyermekek sokféle képessége bontakozhat ki.

Nyelvtanulás
Már az első osztálytól két idegen nyelvvel ismerkednek a gyerekek, kezdetben csak játékos formában, verseken, dalokon keresztül. Tehát szavakat és fordulatokat tanulnak, sokszor előbb tudnak jól egy éneket az idegen nyelven, mint ahogy annak tartalmát megértenék. Természetesen az első években nincs nyelvtan, nincs írásbeliség, nincsen semmiféle strukturált nyelvtanítás, a lényeg az adott nyelvben történő megmártózás. Ez akkor működik hatékonyan, ha magyar szó az órán el sem hangzik. Ideális esetben anyanyelvi tanárok tanítanak, amelynek egyik előnye, hogy a gyermekek tökéletes kiejtést sajátíthatnak el. A korai nyelvtanulásnak ez az egyik legnagyobb hozadéka, ugyanis 6-8 éves korban a gégefő még annyira képlékeny, hogy bármelyik nyelv szavait anyanyelvi szinten képes megformálni. Az idegen nyelv tanításának kiemelten fontos pedagógiai feladata más népek, nemzetek lelkiségének megismerése, átélése, és ezen keresztül a tolerancia képességének ápolása és fejlesztése a gyermekekben.

Testmozgás
A testi nevelés egyrészt a főoktatás ritmikus részébe integráltan, másrészt bizonyos szakórák (pl. kertművelés) részeként, harmadrészt pedig a testnevelés órákon történik.
A testnevelés órák törzsanyagát az ún. Bothmer-gimnasztika képezi, amely életkorra szabott játékokkal, valamint különböző jellegű (pl. ritmikus, egyensúlyi, kitartást vagy bátorságot igénylő) gyakorlatokkal fejleszti a gyermeket. A játékok, különösen a kisiskolás korban, igazi közösségformáló, szocializáló játékok, ahol nem a másik legyőzése a cél.
A hetedik-nyolcadik osztálytól, ha visszafogottan is, de megjelenik a verseny, és ebben a korban válnak igazán éretté a gyermekek a különböző sportágak (pl. kosárlabda, kézilabda, labdarúgás) minőségi űzésére is.
A gyakorlatok komplex módon hatnak a gyermekre, és a testi harmónia fejlesztésén túl elősegítik a lelki harmónia kialakulását is. (A fentiekből az is következik, hogy a Waldorf-pedagógia nem támogatja a versenysport túl korai elkezdését, illetve egyáltalán a különböző küzdő- és csapatsportok túl korai űzését.)

Vallás
Az iskolában közvetlen világnézeti nevelés nincsen. A nevelés során a gyerme-kek természetesen találkoznak különböző világnézeti impulzusokkal, de ezeket az osztálytanító tényszerűen tárja eléjük, minden esetben meghagyva annak a lehetőségét, hogy a gyermek felnőttként maga választhassa meg szabadon saját világképét. Ezért pl. a Waldorf-pedagógia szellemi hátterét jelentő antropozófia sem jelenik meg a tananyagban.
A szülők közvetlen vallási nevelési igényét az iskola kétféle módon próbálja kielégíteni:
Az egyik lehetőség az iskola által felkínálható “Szabad vallásoktatás”, amely ebben az irányban képzett Waldorf-tanár jelenlétét feltételezi. Ez a tárgy a keresztény kultúra értékeit közvetíti, mindenfajta felekezeti színezet nélkül. Célja, hogy a gyermekek számára kapaszkodót nyújtson a felnőttkori, vallási kérdésekben történő állásfoglalásra.
A másik lehetőség az, hogy ki-ki saját felekezeti meggyőződése szerint vesz részt hitoktatásban. A vallásoktatás egyik formája sem kötelező, az iskola által biztosított lehetőségek közül a szülők szabadon választhatnak.

Euritmia
Ez az a tantárgy, amely leginkább a Waldorf-pedagógia sajátja. Az emberi beszéd, (esetleg a zene) mozdulatokkal történő kifejezésének művészi eszköze. A gyermekek természetesen fokozatosan jutnak el az egyszerűbb mozdulatoktól az egyre művészibb formákig, de ami ennél fontosabb az az, hogy közben megtanulják uralni testüket, valamint a beszédben és zenében feloldódó mozgás harmonizálóan, sőt akár gyógyítóan is hat lelki fejlődésükre.

A család szerepe

2008-02-17T17:32:00.002+01:00

A Waldorf-iskolákban kiemelten magas szerep jut a családoknak, összefogó szülői közösség nélkül nem működik az iskola!

Nevelési elvek
Az iskolai közösséghez való tartozást megkönnyíti, ha a gyerekeket otthon is közel hasonló elvek alapján nevelik. Ilyen például, hogy TV nézés helyett a szabadban történő játékot, természetjárást, olvasást helyezze előtérbe a család – és ez ne csak a gyerek felé legyen elvárás, hanem a szülő is mutasson példát! Mindez egyben azt is jelenti, hogy a szülőknek, a családnak meg kell ismernie és el kell tudni fogadnia a Waldorf-pedagógia alapelveit. (Ez esetleg életmód béli változást is magával hoz, és egymás jobb megismeréséhez, elfogadásához vezet.)

Aktív iskolai-közösségi élet
A Waldorf-iskolákban havonta van szülői est, ahol a szülők tájékozódhatnak az iskolában történtekről, az osztály jelenlegi állapotáról, az aktuális és az elkövetkezendő időszak elvi és gyakorlati tudnivalóiról. A közös ünnepek szervezése, a készülés és átélés is közösségformáló hatású.

Anyagi és tevőleges hozzájárulások
Az iskola fenntartásban alapvető szerepük van a szülőknek. Anyagi javaik, munkaerejük, szellemi erőik nélkülözhetetlenek az iskola működéséhez. Mindez azt is eredményezi, hogy a szülők valóban magukénak is érezhetik az iskolát.

Módszertani sajátosságok

2008-02-17T16:07:00.004+01:00

Osztálytanító szerepe
Az osztálytanító elsőtől nyolcadik osztályig kíséri a gyermekeket és a lehető legtöbb tantárgyat tanítja is nekik. Ezzel az általánosan művelt emberfő példáját is szolgáltatja, hiszen a gyerekek megtapasztalhatják, hogy egy átlagos szinten mennyiféle tudás belefér egy emberbe. Az osztálytanító az által, hogy „mindent” tanít, a világ egységét is szimbolizálja, ő határozza meg az egyes tantárgyak közötti kapcsolódási pontokat, mely lehetőséget biztosít a tananyag szerves egésszé történő összerendezésére.
A felső tagozatban (középiskolai szinten) már a szakmai tekintélyé a főszerep, ekkor minden tárgyat szaktanárok oktatnak.

Epocha
A tantárgyak jelentős részét (kivételt a nyelvek, a művészeti és a kézimunka-kézműves jellegű tárgyak, valamint a testnevelés képeznek) ún. epochákban (korszakokban) tanulják a gyerekek.
Ez azt jelenti, hogy 3-4 héten keresztül minden reggel, a kb. két óra időtartamú ún. főoktatás során ugyanazzal a tantárggyal foglalkoznak. Ez az időbeosztás lehetővé teszi, hogy a gyerekek érdeklődése tartósan egy irányba forduljon, így jobban elmélyülhessenek az adott területen, és azt sok oldalról körbejárhassák. Az epochális oktatás megteremti annak a lehetőségét is, hogy a felejtés és emlékezés áldásos folyamata beépüljön a nevelésbe.

Oktatás
Az iskola tananyaga szigorúan életkorra szabott, azaz a gyermek fejlődésének általános törvényszerűségeihez igazított. Minden részletéről pontosantudható, hogy miért éppen abban az életkori szakaszban, és milyen nevelési céllal kerül alkalmazásra. A tananyag elsődleges szerepe a gyermekben csírázó lelki erők ápolása és fejlesztése, s csak másodsorban az ismeretszerzés. A Waldorf-pedagógia a mennyiséggel szemben a minőségre helyezi a hangsúlyt, vallja, hogy a 7-14. életévek közötti életkorban az ismeretszerzés alapvető forrása a belső átélésen alapuló valódi tapasztalatszerzés. A tanítók feladata az első osztálytól kezdve az, hogy megőrizzék a kisgyermek magával hozott, természetes kíváncsiságát a világ dolgai iránt. Ezért minden tanórát úgy próbálnak összeállítani, hogy az sok belső élménnyel gazdagítsa a gyermeket, a tananyag az érzéseken keresztül jusson el a gyermek intellektusáig, amely megalapozza azt a felnőtt személyiséget, aki nem csak jól gondolkodik, hanem kifinomult érzésvilággal is rendelkezik. Ez a fajta ismeretátadási szemlélet ahhoz is jelentős mértékben hozzájárul, hogy belső motivációt ébresszen és tartson fenn a gyermek lelkében az iránt, hogy meg akarja ismerni önmagát (az embert) és a világot, vagyis szívesen járjon iskolába, és szívesen tanuljon.
A valódi tapasztalatszerzés azt jelenti, hogy a gyermekek az ismereteket valóban életszagúan, cselekvő lényüket is áthatva sajátítják el. A harmadik osztályban pl. házat építenek, és ennek során tanulják meg a hosszmértékeket és azok használatát, az építőanyagok alkalmazását. A földművelés órák során learatják a saját maguk által elvetett gabonát, kicsépelik és megőrlik a gabonaszemeket, és a lisztből készült kenyeret közösen elfogyasztják, mialatt rengeteg tapasztalatra tesznek szert a természet- és társadalomismeret területén. Az ötödik osztályban megrendezik az ókori görög olimpiát, a hatodik osztályban megszervezik az ókori római társadalmat.

Tankönyvek
Hagyományos értelemben vett tankönyvek nincsenek, a gyerekek maguk készítik munkatankönyvüket az osztálytanító vezetésével. Ezek nagy alakú, sima fehér lapokkal teli füzetek, melyekben a tananyagot rögzítik írásban, rajzokkal illusztrálva. A felsőbb osztályok felé haladva egyre nagyobb szerepet kapnak a tanárok által választott szemelvények és könyvek, amelyek lehetnek tankönyvek, vagy más célú kiadványok. Ezekből adott esetben a diákok is készülhetnek egy-egy kisebb előadással vagy otthoni feladattal.

Követelmény
A NAT által előírt követelményeket rugalmasan kezelve némelyeket korábban, másokat pedig későbbi évfolyamon teljesítik a Waldorf-iskolában tanuló gyerekek. A 3., 6. és a 8. osztály végén vannak olyan szakaszhatárok, amikor a követelmények fedésbe kerülnek. Ezeket tekintjük átjárhatósági pontoknak más iskolarendszerekkel.

Értékelés
Az iskolában a számonkérés és az értékelés is sajátos formában történik. Nincs bukás, valamint a hagyományos értelemben vett feleltetés és az ezzel járó osztályozás sem, de a gyerekek időről időre szöveges értékelést kapnak tanítójuktól arról, hogy hogyan haladnak a fejlődés folyamatában, rámutat az eredményekre, valamint a hiányosságokra és útmutatást ad a továbblépéshez. A tanítók belső motiváció megteremtésével próbálják fenntartani a gyerekek érdeklődését, úgy nevelnek, hogy a gyerekek ne azért tanuljanak, hogy ötöst, vagy éppen ne egyest kapjanak, hanem azért, mert a világ érdekes. Úgy próbálnak hatni, hogy a gyermekekben folyamatosan éljen a vágy, hogy megismerjék a világot. (Ahogy Vekerdy Tamás is fogalmazott: „Olyan iskolákra van szükség, ahol a gyerekek természetes érdeklődését nem fojtják el, ahol nem veszik el hitüket, hogy a világ és az ember megismerésre érdemes.”)
A külső motivációs elemek mellőzésével elkerülhető a szorongás, az egészséges személyiségfejlődést károsító versenyhelyzet, valamint a gyengébb minősítés miatt a gyermekek negatív “én-képének” kialakulása. A munka így feszültség- és stresszmentes légkörben folyhat. A gyerekek számára adott a lehetőség, hogy a saját tempójukban fejlődjenek. (Természetes állapot, hogy a gyermekek teljesítményének szintje nem egységes, és tantárgyanként teljesen eltérő képet is mutathat. Ez a helyzet azonban a felnőtt társadalomra ugyanúgy jellemző.) Ezáltal a gyerekek toleranciát és szociális érzékenységet is tanulnak.
Az alsó tagozaton közvetlen számonkérés nincsen. A tanítók folyamatosan figyelik a gyermek fejlődését, és segítik pótolni a hiányosságokat. Első osztályban gyakorlatilag a házi feladat is ismeretlen, a gyerekek személyiségének formálódását a tanítás után elsődlegesen még mindig a szabad játék szolgálja. Ez alapvetően az egész alsó tagozatra igaz! Ezzel együtt a második osztálytól megkezdődik az otthoni munka szükségességének, mint szokásnak a kialakítása. A házi feladatok ebben az életkorban egyszerűek, de érdekesek. Alapvetően nem az ismeretanyag sablonszerű begyakorlására irányulnak. Mennyiségük és minőségük természetesen ugyanúgy az életkorhoz igazodik. Ilyen feladatok lehetnek pl.: „Figyeld meg, hány ablak van otthon!”, vagy betűk fonalból történő kirakása, rajzolás stb. Az ötödik osztálytól kezdődően aztán a gyermekek egyre több, egyre bonyolultabb és egyre nagyobb önállóságot igénylő házi feladatot kapnak. Ennek formája igen változatos lehet, a füzetmunkától a kiselőadás tartásán át valamilyen művészi vagy kézműves jellegű munka elvégzéséig. Ebben az életkorban már megjelenhet a számonkérésnek egy közvetlenebb formája is, az ún. tudáspróba. Ekkor a gyermekek dolgozat megírása által adnak számot egy-egy epocha során szerzett tudásukról.

Ünnepek
Az iskola éves ritmusát az ünnepkörök határozzák meg, és az iskolai élet legfontosabb eseményei közé tartoznak. Az ünnepek elsősorban az év fordulópontjaihoz kapcsolódnak és a keresztény kultúrkörben gyökereznek:
- Szent Mihály napja (szeptember 29.)
- Szent Márton napja (november 11.)
- Szent Miklós napja (december 6.)
- Advent
- Vízkereszt (január 6.)
- Farsang
- Húsvét
- Pünkösd
- Szent János napja (június 26.)
Az ünnepek kiváló lehetőséget adnak a gyermek természetes vallásos érzületének táplálására, a családok és az iskola közötti kapcsolat elmélyítésére, a közösségformálásra. Az ünnepek átélésével kapcsolatban azt próbáljuk megéreztetni a gyermekkel, hogy az ünnepi pillanatok milyensége az ünnepre való felkészülés minőségének a függvénye. Ezért minden ünnepet nagyon alapos, hosszas előkészület előz meg, mind a külső fizikai környezet (pl. osztályterem díszítése), mind a belső lelki állapot (pl. ünnephez kapcsolódó történetek meghallgatása, eljátszása) felkészítése szempontjából. Ez azért is szükséges, mert csak ezáltal válik a gyermeki (emberi) lélek alkalmassá arra, hogy az ünnep által közvetített szellemi impulzust be tudja fogadni magába.

Pedagógia

2008-02-17T16:03:00.002+01:00

A Fej, a Szív és a Kéz iskolája
A Waldorf-pedagógia azt vallja, hogy a gyermek első hét éve során a testi, a második hét éve során a lelki, míg a harmadik hét éve során a szellemi fejlődés dominál. Igyekszik művészetté formálni az oktatást, amely a gyermeket teljességében oktatja: a kezét, szívét, és a fejét. Ez az iskoláskorra levetítve annyit jelent, hogy a serdülőkorig a gyermeket elsősorban az érzéseken (tapasztalat szerzésen) keresztül lehet megközelíteni. Ezért is fektet oly nagy hangsúlyt a pedagógia a művészeti foglalkozásokra, valamint arra is, hogy az úgynevezett intellektuális tárgyak oktatását is állandóan átszője a művészi jelleg. A serdülőkortól aztán a gyermek már egyre inkább alkalmassá válik az absztrakt gondolkodásra, s ekkor érik meg igazán a szigorúbban vett intellektuális nevelésre.
A tantárgyi struktúra a gyermek akaratát, érzésvilágát és gondolkodását egyaránt fejleszti. Ezért az intellektuális, művészeti és kézimunka-kézműves jellegű foglalkozások arányban állnak egymással. A tananyag teljesen életkorra szabott, ezért az ismeretátadáson túl szervesen szolgálja a gyermek lelki fejlődését. Az ismeretszerzés elsődleges forrása az első osztálytól kezdve a belső átélésen alapuló, valódi tapasztalatszerzés. Az elsajátítandó ismeretanyag mértékletes mennyisége az elmélyült, minőségi oktatás lehetőségét kínálja, valamint megóvja a gyermekeket a túl korai intellektuális túlterheltség veszélyétől.

Pedagógia
A Waldorf-pedagógia a gyermekben szunnyadó képességek szabadon történő kibontakoztatására törekszik, alapvető és elsődleges célja, hogy hozzásegítse a gyermeket életútjának megtalálásához és életcéljainak sikeres megvalósításához. Emberneveléssel foglalkozik, mivel az ismeretanyag átadásán túlmenően olyan lelki és szellemi erők (pl. pontos megfigyelőképesség, tiszta, logikus, de emellett szabad és önálló gondolkodás, morális ítéletalkotó-képesség, tolerancia) kialakításán fáradozik, amelyek segítségével a gyermekből felnövekedett ifjú megtalálja a helyét a világban, s ezáltal harmóniában tud élni saját magával, valamint szűkebb és tágabb környezetével is.
Úgy próbálja nevelni a gyermeket, hogy belőle a világ és a társadalom problémái iránt nyitott és érzékeny, a problémákra megoldást kereső és találó, és azok megoldásában aktív szerepet vállaló felnőtt váljék. Alapvetően az együttműködésre épít, a versenyszellem csak visszafogottan és a magasabb évfolyamokban jelenik meg.

Mi történik a Waldorf-iskolában végzett diákokkal?

2008-02-07T17:14:00.007+01:00

Tavaszi előadássorozatuk egyik legérdekesebb témája az volt, mi lesz a Waldorf-iskolákból kikerült diákokkal. A következőkben erről olvashatnak.

Magyarországon az első Waldorf-középiskolát végzett évfolyam 7 éve érettségizett. A Waldorf Szövetség sorskövető kutatása bemutatja, miképp boldogulnak ezek a diákok, visszatekintve milyennek látják az iskolát (http://www.waldorf.hu/docs/bal/Sorskovetes.pdf). Velük való személyes találkozásaink során számunkra is kiderült, hogy továbbtanulási esélyeik, életben való boldogulásuk nem rosszabb a más iskolákban végzetteknél (sőt!), összességében a koruknál jóval érettebb, nagyobb önismerettel rendelkező, sorsukról önállóan döntésre képes, felelősségteljes fiatalokkal találkoztunk.
A hat érettségiztető Waldorf-iskolában 2007-ben összesen 121 diák tett érettségi vizsgát, közülük legalább egy tárgyból emelt szinten érettségizett 46 százalékuk. A tavalyi évben a magyar Waldorf-iskolák érettségi átlaga magasabb (3,96) volt, mint az országos szintű összesített érettségi átlageredmény (3,55) -ideértve tehát az ország minden iskolatípusában érettségizett diákot, mindkét szinten együtt.

Külföldön több, nagy létszámmal végzett, hosszabb időszakot átívelő vizsgálat is történt, pár kutatási adatot az alábbiakban szeretnénk ismertetni:
Egy amerikai kutatás a Waldorf iskolákban végzettekkel azt találta, hogy ezek a fiatalok nagyra értékelik a felelős gondolkodást, és ha új ötleteiket a gyakorlatban is megvalósíthatják. Fontosnak tartják, és saját életükben meg is valósítják az élethosszig tartó tanulást, és magasan fejlett esztétikai érzékkel rendelkeznek. A Waldorf-iskolát végzett fiatalok kevés időt töltenek TV nézéssel (minél iskolázottabbak, annál kevesebbet), e helyett a barátokkal töltött időt, a tartós emberi kapcsolatokat értékelik és keresik a lehetőségét, hogy másoknak segítséget nyújthassanak. Belső morális „iránytűjük” segíti őket a szakmai és a magánélet kihívásain és próbáin való átnavigálásban, valamint választott hivatásukat magas erkölcsi alapelvek szerint gyakorolják. Munkához való kapcsolatát 88,9%-uk nagyon jónak vagy kitűnőnek ítélte, ami azt sugallja, hogy ez a csoport nagyon kielégítő munkát választott magának.
Maguk a válaszadók azt is leírták, hogy a Waldorf-képzést tartják a legfontosabbnak és legmeghatározóbbnak a kreatív készségeik, a tanulásszeretetük, az önkifejezésük, és a különböző nézőpontokból való vizsgálatra való képességük kialakulásában. Kifejtik, hogy nagymértékben tapasztalták meg a választás szabadságát a saját életük alakításában, és hogy sokféle lehetőségre nyitottak voltak. A Waldorf-iskolában töltött évek alatt megtanulták, hogy más emberek értékeit felismerjék, és produktív kapcsolatokat alakítsanak ki velük.
A Waldorf-iskolákban végzettek egyetemi oktatói és munkatársai maguknál a diákoknál is magasabb szintűnek értékelték azok erkölcsi érzékét és a képességeit. Rugalmasan gondolkodnak, sémáktól függetlenedni képesek. Másik fő jellemzőjük, amit visszatérően említenek, a kreatív és imaginatív (képzelőerőre támaszkodó) kapacitásuk mértéke, mely nemcsak a művészeti területeken nyilvánul meg, hanem a tudományok tanulása során is. Harmadik fő jellemzőként az erkölcsi fejlettségük mélységét és a mások iránt megnyilvánuló szociális érzékenységüket, törődésüket emelték ki.A kutatás összességében pozitív képet mutatott a Waldorf-oktatást illetően. A végzettek meghökkentően nagy számban tanultak tovább; a válaszadók 93,7%-a jelezte, hogy már megkezdte felsőoktatási tanulmányait, 88,3%-uk a felmérés idején már be is fejezte azt vagy épp végzés előtt állt.

Az iskolába történő jelentkezés menete

2008-02-01T07:45:00.004+01:00

A felvételi folyamatának célja a gyermekek egyéniségének feltárása.
Első lépésben ehhez az Önök segítségét kérjük! A jelentkezési lapon található szempontok szerint fogalmazzák meg felvételi kérelműket.
Átgondolt válaszaikkal gyermekük teljesebb megismerését segítik, ezért tegyék ezt árnyalt, szemléletes módon!
Kérjük, hogy kézzel írott gondolataikhoz mellékeljék:
* gyermekük néhány rajzát,
* egy egészalakos (fél évnél nem régebbi) fényképet róla,
* illetve az óvoda által kiállított iskolaérettségi szakvéleményt.

A jelentkezést leadhatják személyesen az előadás-sorozatok egyikén vagy eljuttathatják hozzánk legkésőbb március 15-ig postára adva a következő címre: Kisgöncöl Waldorf Iskola 2071, Páty, Pf.82.

A felvételi folyamatának következő lépése a személyes találkozás a szülőkkel és a gyermekkel, egyéni és csoportos alkalmon egyaránt, melyekre április elején előre egyeztetett időpontokban kerül sor. Ennek célja egymás kölcsönös megismerése, a szülőkben még felmerülő pedagógiai kérdések megbeszélése és az, hogy a szülők az iskola szervezeti működéséről is képet kapjanak. Fontosnak tartjuk, hogy a találkozásokra mindkét szülő vagy gondviselő eljöjjön.
A családokat a felvételi lezárása után néhány héten belül értesítjük a felvételi eredményéről.
Terveink szerint a leendő elsősöknek tavasztól szervezünk olyan alkalmakat, ahol a gyerekek és a családok is megismerhetik egymást, hogy a szeptemberi iskolakezdés egy várt és zökkenőmentes átmenet lehessen az óvodai életből az iskolába.

Jelentkezési lap letöltése

Az iskola épülete

2008-01-26T21:43:00.006+01:00

Hosszas keresgélés után találtuk meg alakuló iskolánk helyét Tökön.
Ez a kedves kis falu Zsámbék mellett található, azzal szinte teljesen összenőtt. A falusi nyugalom, béke, a közeli lovarda (akár terápiás lehetőségekkel is), az önkormányzat nyitottsága, a kedves fogadtatás, a faluban az általános iskola hiánya mind – mind amellett szól, hogy jól döntöttünk, amikor ezt a helyszínt választottuk.
Az épület - jelenleg még Kútvölgye gimnázium, egy negyedikes osztállyal – a falu szívében található, volán busszal is jól megközelíthető, és parkolóval is rendelkezik Az iskolaépület négy-hat osztály befogadására lesz alkalmas, a felújítási, átalakítási munkák elvégzése után. Itt működik a 21 ezer kötetes Petőfi Emlékkönyvár is.

Az iskolánknak otthont adó településről:
Az 1300 lakosú Tök község Budapesttől 30 km-re, a Zsámbéki-medence peremén fekszik.
Első okleveles említése hitelt érdemlően 1467-ből származik. A török időket túlélte, a lakosság teljes egészében megmaradt református magyarnak. Népessége stagnál, az utóbbi kétszáz évben nem gyarapodott. A falu környéke jó bor- és búzatermő vidék. A Szőlő-hegy pincesorát ma már a település védett értékei közé sorolják. Ha a Völgyúton vagy a Patkó csárda táján sétál az ember, megcsodálhatja a 100-200 éves présházakat, és megízlelheti a gazdák borait.
Az idelátogatót főleg a dimbes-dombos Pannon táj szépsége ragadja meg. A 324 m magas Nyakas-hegy, a Gerecse keleti nyúlványa uralja a vidéket. Tetejéről jól látható az egész medence, s a távolban kéklő Budai-hegység. A Nyakas jól faragható termésköve keresett építőanyag volt, nemcsak a környékbeli falvak házainak zöme, hanem a Parlament és a debreceni Nagytemplom kőfaragványainak egy része is ebből a mészkőből készült. A dombvonulat gerincén a sárga turistajelzés ősi tölgyesen, telepített fenyvesen és réteken vezeti át a kirándulót. Csapadékos időben rengeteg gombát lehet találni errefelé. A virágok közül igen gyakori a tavaszi hérics, és az őszi kikerics. A hegyoldal jellegzetes növénye a kék virágú hegyi len. A sziklákon kövirózsa és apró nőszirom díszlik
A falu a hegy lábához, bővizű források mellé települt. A Rossztemplom dűlőben egy XIII. századi egyhajós templomrom bizonyítja, hogy a magyarság igen régen megtelepedett ezen a tájon. Különlegessége a keleti és nyugati falába mélyedő két negyed köríves záródású fülke, amelybe annak idején egy-egy mellékoltár nyúlt. A község önkormányzata a Millennium évében állította helyre a templomromot.
A falu közepén, sokszög alakú kőfallal kerített dombra épült a református templom: középkori elődjének többszöri bővítése után a XVIII. század második felében kapta meg mai, barokk formáját. Tornya a templom befejezése után 1802-ben épült. Bent 1852-es évszámmal faragott vörös márvány úrasztala áll. Hiányzik azonban legfőbb ékessége, az 1740-ben készített díszes famennyezet. Ez a nemes ízlésű mestermunka az Iparművészeti Múzeumban tekinthető meg, Budapesten. Ritkaságszámba megy a templom harmóniummal egybeépített orgonája. Szintén műemléki védelmet élvez a Kútvölgy földszintes házai fölé magasodó, példásan helyreállított egyemeletes épület, az egykori vendégfogadó: a Plettler-ház.

Őszi programsorozat folytatódik

2007-10-18T21:50:00.000+02:00

A Zsámbéki - medencében szerveződő Waldorf-iskola őszi programsorozatának következő két alkalma:

Játszóház: Szeretettel várjuk a 6-7 éves gyermekeket szüleikkel, hogy egy kis betekintést kaphassanak a Waldorf-iskolákban végzett tevékenységekbe.

A jelentkezéseket a lenti elérhetőségeken várjuk.

2007. nov. 10. 9.30-12-ig. Helyszín: Páty, Közösségi Ház (Rákóczi u. 13/A)

Barát Ilona Waldorf-óvónő: Egyszer volt, hol nem volt…a mese –hogyan varázsoljuk el gyermekeinket ezzel a hétköznapi csodával.

2007. nov. 16. 17.00. Helyszín: Páty, Közösségi Ház (Rákóczi u. 13/A)

Várjuk azon szülők, pedagógusok, mecénások támogatását, segítségét, akik részt vennének az alapítási feladatokban, hogy közösen együttdolgozva 2008. őszére megnyílhassanak az iskola kapui: Molnár Katalin T: 30/695-7499, Balla Katalin T.:26/371-142

Verdes Dóra: verdes.dora@freemail.hu - www.kisgoncol.blogspot.com

Gyerekek, óvodák, iskolák - Vekerdy Tamás

2007-10-18T21:44:00.003+02:00

Dr. Vekerdy Tamás neves pszichológus, a Waldorf óvodák pedagógiai programjának egyik közreműködője- „Gyerekek, óvodák, iskolák” címmel tartott előadást a budakeszi művelődési házban, október 5-én. Az előadás a Zsámbéki-medencében alakuló Kisgöncöl Waldorf Iskola szervezésének keretében került megrendezésre, és azt hiszem nyugodtan mondhatjuk, hogy fergeteges sikere volt. A szervezők egy Waldorf iskolát szeretnének létrehozni községünkben, tekintettel a már hat éve működő Waldorf óvoda iránti igen nagy érdeklődésre.

Vekerdy beszélt az óvoda szerepéről, a fejlesztésről, az iskolaérettségről, az érzelmi hányadosról (ÉQ), és még sokáig hallgattuk volna, de sajnos az idő határt szabott a beszélgetésnek. Beszélt arról, hogy a családnak, elsősorban az anyának milyen nagy szerepe van a gyermek érzelmi fejlődésében, melynek mértéke (ÉQ) fontosabb az intelligencia fejlettségénél (IQ). Az érzelmi intelligencia korlátlanul fejleszthető, kibontakozása az érzelmi biztonságon múlik, magzati kortól, elsősorban az anyával való kapcsolattól fejlődik. Ebben az érzelmi biztonságban az elfogadásnak nagyon fontos szerepe van, vagyis hogy az anya képes –e elfogadni gyermekét olyannak, amilyen, és képes –e feltétel nélkül szeretni őt.

Az iskolába óvodás gyermek kerül, vagyis az óvoda szerepe nem az iskolára való felkészítés lenne, mint ahogy azt sokan tévesen hisszük, és ahogy talán el is várjuk az óvodától. A gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége a játék, ennek feltételeit kellene megteremteni az óvodában és otthon a családban is. A hangsúlyt a szabadjátékra, a spontaneitásra, az anyanyelvi nevelésre, a zenére kell fektetni.

A másik nagyon fontos tényező a mindennapi mese, mely sohasem a televízió vagy a videó nézését jelenti, hanem egy olyan bensőséges kapcsolatot, melyben a szülő és a gyermek játszik szerepet, ahol a szülő mesél, a gyermeknek ezáltal fejlődik a képzelete, bővül a szókincse, tágul a világról alkotott véleménye, nézete. Erről szól a következő előadás is: Barát Ica Waldorf-óvónő Egyszer volt, hol nem volt…a mese címmel tart előadást a pátyi Közösségi.

Iskolaérettségről valahol 6 és 8 éves kor körül beszélhetünk. A Waldorf iskolában fontos szempont az iskolaérettség megállapításánál, hogy megkezdődött –e a gyermeknél a fogváltás, és hogy be tudja –e kötni a cipőjét (finommotorikus készség fejlettsége). Megdöbbentő adatot hallhattunk ezzel kapcsolatban: hat évesen a gyermekeknek mintegy 7,4 %-a fejlett a háromujjas ceruzafogásra, és egy év múlva is csupán a 14 %-uk. Ezért a Waldorf iskolákban első osztályban nem apró köröket, hullámokat, esernyőnyeleket vagy fecskefarkakat rajzoltatnak ceruzával a gyerekekkel, hanem hatalmas papírra óriási karikákat, ovális alakokat méhviasz tömbökkel, ami melegen tartja az ujjakat, nem pedig hőt von el.

Az érzelmi intelligencia a művészetekkel fejleszthető, ezért a Waldorf iskolákban a közismereti tárgyak mellett ugyanolyan fontos helyet tölt be a művészet és a praktikus készségek gyakorlata is. Ezekkel ugyanolyan mélységben és ugyanolyan óraszámban foglalkoznak, mint a közismereti tárgyakkal. A Waldorf iskola egyformán fejleszti mindhárom területet, ezért szeretnek a gyerekek iskolába járni.

Nagy hangsúlyt fektet az úgynevezett performációs, vagyis cselekvéses intelligenciára, mely szintén erősebb az értelmi intelligenciánál. A cselekvéses intelligencia azt jelenti, hogy valamiben minden gyermek kimagaslóan jó, a többi területen pedig társaik viszik magukkal minden kisebbségi érzés nélkül. Nincs osztályzás, viszont van dicséret, szöveges értékelés, vagy a tanító rajza a jó teljesítmény mellett. Viszont nincs szidás, feketepont, vagy boszorkányos pecsét a gyengébben teljesítők munkája mellett. Tulajdonképpen a gyermek individualitását helyezi előtérbe.

Az előadás után kérdéseket lehetett feltenni az előadónak. Sokakat érdekel a nyelvtanulás kérdése, vagyis hogy mikor érdemes elkezdeni. Ma már az óvodákban, sőt néha a bölcsődékben is lehet találkozni nyelvtanulással, hacsak játékos, verses, zenés formában is. Egyes szakemberek és köztük Vekerdy Tamás véleménye is az, hogy idegen nyelvet addig kell elkezdeni tanulni, amikor a gége még képlékeny, valamikor 7 és 9 éves kor között. A korai nyelvtanulás nem hozza meg a várt eredményt- tanulmányok bizonyítják, hogy aki 7 évesen kezdi, lehet, hogy előrébb tart –e téren, mint aki 3 évesen. A nyelvtanulás viszont mindenképpen időt vesz el a szabadjátéktól, ami viszont a legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége a gyermeknek.

Ugyanígy vélekedett a pszichológus az úszás, a torna, a karate és a számítógép óvodáskorban végzett tanulásszerű tevékenységéről is, melyek megint csak a játékból vonják ki a gyermeket.

Elhangzott a kérdés, mely sokakat foglalkoztat az utóbbi évtizedekben- jó –e a képolvasásos tanítási módszer. Vekerdy Tamás válaszában kifejtette, hogy az angolszász nyelvekben ezzel a módszerrel nagyon jó eredményeket érnek el, de a magyar nyelvben ez nem alkalmazható sikeresen. A Waldorf módszer nem sietteti az olvasást, nemzetközi tanulmányok alapján bizonyítható, hogy a svéd diákok 4. osztályban kevésbé olvasnak jól, mint a cseh vagy a magyar diákok ugyanebben a korban. Érdekes adat viszont az, hogy 15 éves korra pont fordítva alakul az olvasási készség.

Végül a televízióról, videóról és a számítógépről fejtette ki kutatásokra alapozott véleményét az előadó, melyben ismertette ezek káros hatását. Amikor mesét olvasunk, a gyermek képeket készít magában, ezáltal feszültségeit levezeti, és fejlődik képzelete, mely a tanulási folyamatokban igen fontos szerepet játszik. A gyermeknek óriási a kép éhsége, mert rengeteg a feldolgozandó élménye. A televízió amellett, hogy órákra megállítja a testi mozgást, blokkolja a saját kép készítést, ezáltal a feszültség levezetést és az élményfeldolgozást is, ez pedig agresszivitást szül. Ettől elvonatkoztatva az érzelmileg jó állapotban lévő gyermeknek nem árt a televíziózás, de az aranyszabályokat be kell tartani: limitált időben, közösen kiválasztott műsort, valamelyik szülővel együtt nézzen a gyermek, és legkorábban óvodáskortól.

Kamlah Szilvia

Hírlevél - 2007 szeptember

2007-10-15T09:15:00.001+02:00

A Kisgöncöl Waldorf-iskolakezdeményezés

4. hírlevele

Még csak egy hónap telt el az előző hírlevél óta, de annyi minden történt. A legfontosabb: elindult előadássorozatunk. Jakab Tibor antropozófus orvos előadása után Vekerdy Tamás pszichológust hallgattuk meg. Nagy sikert könyvelhetünk el. Kb 130-an lehettünk, 30-an jelezték felénk, hogy az elkövetkező években szeretnék gyermekeiket Waldorf-iskolába járatni. Az előadásból sok más mellett fény derült arra, mennyire teljesítményközpontú az állalmi iskolarendszer, ömlik a tudás a fejekbe, de a gyermekek lelkével nincs idő foglalkozni. Rövid kitekintést kaptunk az alternatív iskolákra, különös tekintettel a Waldorfra. Ennek folytatásaként következő előadásunk arról szól, hogy milyen az élet a Waldorf-iskolákban. Október 19.-én, pénteken 17 órától Kulcsár Gábor Waldorf-pedagógus ad ebbe betekintést.

Őszi előadássorozatunk záró előadása november 16.-án 17 órától Pátyon lesz. Barát Ilona óvónő vezet be minket a mese világába. Megtudhatjuk, milyen a jó mese, hogyan segíti a gyermeket élményei feldolgozásában, illetve melyik korosztálynak milyen mesék valók. Hogyan kíséri végig aztán a gyerekeket a mese, majd a mitológia a Waldorf-iskolában.

Miután a felnőttek megismerkedtek a Waldorf-pedagógiával, itt az ideje a gyermekek bevonására. Információs lapunkon sokan jeleztétek felénk, hogy szívesen eljönnétek egy olyan játszóházba, melyből egy kis betekintést nyerhettek a Waldorf-óvodák, iskolák hangulatába. Ezért még idénre tervezünk egyet, melynek időpontja 2007. november 10. 9.30-12-ig. Helyszín: pátyi Közösségi Ház. Cím: Páty, Rákóczi u. 13.

Sok kérdést kaptunk az információs lapokon az iskolakezdeményezéssel kapcsolatban, köszönjük. Megpróbálunk most ezekre válaszolni.

1. Hol lesz az iskola épülete?

Kell egy ideiglenes épület kb. 3-4 osztálynak, és kell egy minimum 1 hektárnyi terület, ahol a későbbiekben építkezhetnénk.

Az ideiglenes épület miatt szinte a térség összes önkormányzatánál jártunk, eddig a legbiztosabbnak Tök látszik, ahol egy négy osztállyal rendelkező épület kiürülőben van. Tudjuk, hogy ez a helység elsősorban a Budakeszieknek egy kicsit messze van- kényelmes tempóban 20 perc – de iskolabusszal nem tűnik megoldhatatlan feladatnak, pár évig oda járatni a gyermekeket.

Egy másik helyszínnek a pátyi általános iskola kiürülő épülete merült fel – amennyiben az új iskola 2008 őszére elkészülne. Remélhetőleg október 17-én a képviselőtestület tárgyalja ügyünket.

Célkitűzéseink:

Az iskolaépület a térség központi helyén legyen, erre Páty tűnik a legalkalmasabbnak.
Fontosnak tartjuk a környezettudatos építkezést, (passzív ház technika, környezetbarát építőanyagok, környezettudatos energiafelhasználás). Van egy kidolgozott koncepciónk (önkormányzatok, partnerek felé), mely céljaink mellett elsősorban a gazdaságossági számításokat tartalmazza, illetve az iskola felépítésének szükségleteit, költségeit.
Az épülethez szükséges telket egy partnerségen keresztül képzeljük el, majd pályázati pénzekből építkeznénk. A partnerségi tárgyalások folyamatosan zajlanak.
Az iskola köré hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat létesítenénk, erre is kidolgoztunk egy projekt tervezetet. Az, hogy ezekből mi valósulna meg, az hely, pénz és pályázatfüggő.

Hogyan lehet a szervezésbe bekapcsolódni, hogyan lehet a szervezésről minél többet megtudni?

Többen jeleztétek felénk, hogy mélyebben is érdekelne titeket az iskolaalapítás folyamata, szeretnétek megismerkedni velünk. Úgy gondoltuk, hogy minél hamarabb szeretnénk mi is találkozni veletek, hisz egy iskola alapítása rengeteg tennivalóval jár. Ezért október 25-én délelőtt 9.30-11.30-ig várunk minden komoly érdeklődőt egy ismerkedős beszélgetésre, ahol mindent elmondunk részletesen az alapítás folyamatáról, eddigi állásáról, és várjuk a segítségeteket, elképzeléseiteket, elvárásaitokat egy iskolával kapcsolatban.

Tervezzük –e Waldorf-óvoda létrehozását is?

Mindenképpen úgy gondoltuk eddig is, hogy egy Waldorf-iskola akkor áll biztos lábakon, ha legalább két Waldorf-óvoda van a térségben – ezért rövid válaszunk: Igen. A Vekerdy előadáson leadott információs lapokból kiderült számunkra, hogy erre tényleg nagy igény van. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél hamarabb elinduljon egy óvoda létrehozására is kezdeményezés, részletesebben erről is beszélgetünk a fentebb említett ismerkedős találkozón.

Köszönjük részvételeiteket az előadásokon, és segítségeteket az információs lapok kitöltésében.

Az alapító szülők

Hírlevél - 2007. augusztus

2007-08-25T10:54:00.002+02:00

A Kisgöncöl Waldorf iskolakezdeményezés

3. hírlevele 2007/3

Igen, igen eldőlt a név kérdése, Kisgöncöl Waldorf Iskola szeretnénk lenni, melynek fenntartója a Göncölszekér nonprofit gazdasági társaság. Honlapunkat is megtaláljátok az interneten: http://www.kisgoncol.blogspot.hu/ – ez az ideiglenes cím, mely pár hét múlva átváltozik a véglegesre, melynek lefoglaltatása most zajlik: http://www.kisgoncol.hu/.

Előadássorozat

A korábban beharangozott előadásokból a következők lettek realizálva, a többi még szervezés alatt:

Dr. Jakab Tibor: Ritmusok a gyermek életében pedagógiai és orvosi szempontból

2007. szept. 21. 17.00 Helyszín: Telki Általános Iskola

Vekerdy Tamás gyerekpszichológus: Gyerekek, óvodák, iskolák

2007. okt. 5. 17.00 Helyszín: Erkel Ferenc Művelődési Központ, Budakeszi

Kulcsár Gábor waldorf pedagógus: Élet a Waldorf iskolában

2007. okt. 19. 17.00 Helyszín: Telki Általános Iskola

Kérünk benneteket, gyertek minél többen, és terjesszétek ismerőseitek körében is. Sokat segít, ha előre jelzitek e-mailben (verdes.dora@freemail.hu), ha jöttök, így jobban tudjuk a terem méretét tervezni.

Épületkeresés

Továbbra is kiemelten kezelt kérdés, hol lesz helyileg a Zsámbéki-medencében az iskola.

Több épület is körvonalazódik, (töki gimnázium, pátyi iskola, herceghalmi iskola, zsámbéki kastély vagy kollégium…) de mind csak pár évre lenne elegendő ideiglenesen - elsősorban méreténél fogva.

Ezért elkezdtünk dolgozni egy pályázaton, melyből fel tudnánk építeni egy 8 osztályos iskolát. Felkeressük most az összes önkormányzatot, ki milyen áron tudna telket biztosítani. Minél messzebb megyünk a Zsámbéki-medencében, annál olcsóbbak a telkek, annál reálisabb az elképzelés, hogy elfogadható áron juthatnánk hozzá. De vajon meddig mehetünk? Ehhez kérjük most a segítségeteket. Kérjük, töltsétek ki a következő, igen rövid kérdőívet, és juttassátok vissza hozzánk szeptember 10.-ig a következő e-mail címre: verdes.dora@freemail.hu.

Előre is köszönjük.

Sziasztok

az alapítók

Kérdőív

1. Melyik helységben laksz? ………………………………………………

2. Milyen távolságra lennél hajlandó elvinni gyermekedet waldorf iskolába?

5 10 15 20 25 30 km-re

3. Azt tervezzük, hogy iskolabusz szedné össze iskolásainkat. Ez esetben szerinted milyen messze lehet az iskola? 5 10 15 20 25 30 km-re

4. Melyik év(ek)ben kezdi(k) gyermeke(i)d az iskolát? ……………………………..

5. Mennyire vagy biztos abban, hogy waldorf iskolába szeretnéd járatni gyermeked?

- biztos vagyok benne, hogy a waldorf pedagógia lenne megfelelő gyermekemnek

- valószínűnek tartom, hogy ezt az iskolatípust választom

- még csak érdeklődöm a különböző iskolák felől

A zsámbéki medencében szerveződő Waldorf iskola őszi előadásai

2007-08-08T22:40:00.000+02:00

Jakab Tibor – orvos: Ritmusok a gyermek életében pedagógiai és orvosi szempontból

2007. szept. 21. 17.00 Helyszín: Telki Általános Iskola

Vekerdy Tamás gyerekpszichológus: Gyerekek, óvodák, iskolák

2007. okt. 5. 17.00 Helyszín: Erkel Ferenc Művelődési Központ, Budakeszi

Kulcsár Gábor waldorf pedagógus: Élet a Waldorf iskolában

2007. okt. 19. 17.00 Helyszín: Telki Általános Iskola

További információ:

Molnár Katalin T: 30/695-7499,

Balla Katalin T.:26/371-142

Gyermek szemmel

2007-08-07T22:29:00.002+02:00

„...Az oktatás pluralitása és a szülők szabad iskolaválasztási joga a liberális demokratikus társadalom kifejeződése. Az ilyen társadalom tolerálja az autonóm pedagógiai módszereket, és ösztönzi a konstruktív versenyt az oktatási rendszeren belül. A független iskolák ugyanúgy közoktatási feladatot látnak el, mint az állami iskolák. A szabadelvű államnak ezért kötelessége, hogy megóvja és támogassa a pluralista közoktatási rendszert. Az állam skolasztikus monopóliuma idejétmúlt intézmény...”

- részlet, Dr Hildegard Hamm-Brücher, német államminiszternek a Waldorf-tanterv c írásából, 1994-ből.

Gyermek szemmel

Nagy erdők, csörgedező patakok, virágzó repcemezők, béke és nyugalom.

A Zsámbéki medence, Budakeszit elhagyva, belső békéjével köszönt. Jó levegője és távlatai vonzók az otthont keresők számára. Épített értékei mellett az itt élők szemlélete, egész-ség-es törekvései alakítják a tájat, tetteikkel nyomot hagyva e térség gyönyörű vidékén.

Példa értékű a Telkiben már öt éve működő Budántúli Waldorf óvoda szülői közösségének kezdeményezése egy Wadorf Iskola alapítására, amelyet a szárligeti Waldorf Óvoda és a Talentisz program is felkarolt. A tervek az óvodától az érettségiig „tartanak”.

A Rudolf Steiner által kidolgozott Waldorf-pedagógia gyermekközpontú pedagógia. Elismeri és tiszteletben tartja minden egyes gyermeki lény egyediségét, individualitását.

Nem uniformizálni akar, hanem az egyéni képességek legteljesebb kibontakozását segíti elő.

A Waldorf pedagógia a gyermek természetének és fejlődési szakaszainak figyelembevételével arra törekszik, hogy azon az úton, amely a kisgyermekkortól a felnőttkorig tart, s amely gyakran fájdalmas átalakulásokkal jár, a gyermeknek ne egyedül kelljen végighaladnia.

Erre köt szövetséget az iskolában a család és a tanító. A gyermek fejlődése és boldogsága köré rendezett nevelés művészete egy szerződésen és folyamatos együttműködésen alapszik.

Az ehhez szükséges speciális, akkreditált képzést 2-4 év alatt sajátítják el a pedagógusok, majd osztálytanítóként nyolc évig kísérik nyomon egy gyermek fejlődését. A szaktanárok posztgraduális képzésen vesznek részt Magyarországon már két helyen.www.

Egy ilyen iskolában a kis elsősök rögtön két idegen nyelvvel is ismerkednek igaz négy évük van az olvasás, írás és számolás elsajátítására. Ez idő alatt az osztály a saját ritmusában halad. Tanulóikat saját képességeik szerint terhelik, s nem kell egy központilag meghatározott átlag alapján teljesíteniük, nyugodtan túlszárnyalhatják azt. Az iskolában az osztályzás helyett személyre szóló jellemzésben értékelnek, így ösztönözve a cseperedőt.

Rudolf Steiner programja a test, a szellem és a lélek hármas egységét egyenlő módon táplálva nevel. A hivatalosan is elfogadott és más (hagyományos) képzési rendszerrel kompatibilis oktatás külön művészeti- , kertművelés- és dráma- illetve speciális mozgásórákkal egészül ki és az érettségire plusz egy év felkészülést kínál. Ez a továbbtanulók orientációját is segíti.

Legfontosabb cél, hogy a gyermek magával hozott adottságait, képességeit felismerje és a lehető legnagyobb mértékben kinyilváníthassa azokat. Saját érékeinek, azaz saját értékének tudatában önmagát méltó helyre vigye a világban, s így váljék hasznos és ne csak használó tagjává a társadalomnak.

A Waldorf pedagógia támogatja a gyermeket abban, hogy a világ megismerésére felébredt vágyát megőrizze és szabadon - benső hangjának engedelmeskedve - fejlődhessék.

Ennyiben és ezért nevezhető ez az iskola a szabadság iskolájának.

A szervezők várják, szeretettel látják mindazon szülők, pedagógusok és mecénások jelentkezését, akik szeretnének részt vállalni e nemes feladatban. Önmaguk pedig azon dolgoznak, hogy 2008 szeptemberében megnyílhassanak a kapuk. Itt a Zsámbéki medencében

Balla Katalin

(T.:26/371-142)

Őszi előadássorozatunk első három alkalmához olyan neves előadókat sikerült megnyernünk Jakab Tibor - doktor, Vekerdy Tamás neves gyermek-pszichológus és Kulcsár Gábor a Pesthidegkúti Waldorf Iskola képviselője- és osztálytanítójaként, akik a gyermeki élet ritmusairól és annak vonatkozásairól, a gyermekek belső életéről, s gyakorlati pedagógiáról

tartanak nyilvános előadást, melyek ingyenesek. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Verdes Dóra:verdes.dora@freemail.hu - http://www.kisgoncol.hu/ - Molnár Katalin 30/6957499

Hírlevél - 2007. július

2007-07-07T21:58:00.001+02:00

Sziasztok!

Gyorsan eltelt az elmúlt két hónap és rengeteg minden történt velünk.

Tréning

Szalay Csaba vezetésével csapatépítő tréningen vettünk részt. Délelőtt mélyen beleástuk magunkat a „hármas tagozódás” rejtelmeibe, majd délután megpróbáltuk megfogalmazni küldetésünket és céljainkat, ezután nevünk megtalálására ötletbörzéztünk. A következő 6 név közül még nem tudtunk választani: Csodaszarvas, Manduláskert, Kisgöncöl (Nagygöncöl a gimi, Göncölszekér a cég), Hétmérföldes, Égigérőfű, Kisherceg. Ha valakinek van még ötlete, vagy véleménye ezekről a nevekről, bátran írja meg nekünk. Előre is köszönjük.

Épületkeresés

Egyre kevésbé tűnik reálisnak, hogy szabadon álló, méretében, felszereltségében 13 évfolyamnak megfelelő épületet találjunk. Így hosszú távú terveink közt az szerepel, hogy saját iskolát építünk. Az ezt megelőző időszakot szeretnénk minél jobban lerövidíteni. A 2008-as tanévet még minden bizonnyal egy bérelt vagy kölcsönkapott helyen fogjuk elkezdeni, de 2009 vagy 2010-ben már költöznénk a saját épületünkbe.

Végső célunk egy 13 évfolyamos iskola a szükséges tantermekkel, szaktantermekkel, tornateremmel, egyéb kiszolgáló helyiségekkel, kerttel, udvarral.

Olyan épületeket kívánunk építeni, melyek energia felhasználása kicsi, és ezt az energiafogyasztást is szeretnénk a lehető legnagyobb mértékben megújuló energiaforrásokból, helyben fedezni.

Mindezek után olyan önkormányzatot keresünk, aki partner terveink megvalósításában, és az erkölcsi támogatás mellett anyagira is számíthatunk.

Összeállítottunk egy 25 oldalas koncepciót (költségvetéssel, ütemtervvel…), melyet első körben a felénk nyitó herceghalmi önkormányzathoz juttattunk el, ez ugyanis a Talentis program központja, melybe a mi tervünk beleilleszkedne. Az itt folyó beruházások, a helység tervezett növekedése miatt ugyanis szükség lenne itt még egy általános és középiskolára.

Szóba jöhetnek azonban más helységek is, elsősorban Telki vagy Budajenő, esetleg Páty vagy Budakeszi.

Pedagógiai kollégium

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél hamarabb összeálljon a tanári kollégium. Ezért erre a témakörre rengeteg energiát áldozunk és ennek megfelelően számos jelentkezővel/érdeklődővel tartjuk már a kapcsolatot, de még nem találtuk meg a 2008. évi osztálytanítónkat. Amennyiben tapasztalt osztálytanítót nem sikerül találnunk, az anyaintézménynél, vagy valamely támogató Waldorf iskolánál már 2007. szeptemberétől szeretnénk hospitálásra küldeni a kiválasztott tanítót, hogy tapasztalt pedagógus mellett készüljön fel osztálytanítói hivatására.

Kapcsolatfelvétel

További Waldorf iskolákkal ismerkedünk, jelenleg a fóti és kamaraerdei iskola meglátogatása áll előttünk.

A következő egy év ütemterve

Összeállítottunk egy ütemtervet, hogy 2008. szeptemberére mindenképpen elindulhassunk. Ebben fontos szerep jut egy ősztől induló, kéthetente rendszeresen jelentkező nyilvános előadássorozatnak, amelyek pontos időpontjairól, helyszíneiről és előadóiról időben fogunk mindenkit értesíteni.

A tervezett időpontok és témák a következők:

dátum	téma
2007.09.13	táplálkozás
2007.09.27	gyermekgyógyászat
2007.10.05	pedagógia
2007.10.11	pedagógia
2007.10.25	mese
2007.11.08	építészet
2007.11.22	zene
2007.12.07	évkör
2008.01.10	filmvetítés
2008.01.24	gyermekpszichológia
2008.02.07	gyermekgyógyászat
2008.02.21	szabad vallás
2008.03.01-30.	felvételi előadássorozat
2008.04.10	biodinamikus kertészet
2008.04.24	alternatív pedagógiák
2008.05.08	gabonakonyha
2008.05.22	majális

Jelenleg a 2007. október 5-i waldorf pedagógiáról szóló előadást fixáltuk Vekerdy Tamással.

Sziasztok

az alapítók

Hírlevél - 2007 május

2007-05-07T21:52:00.001+02:00

Sziasztok!

Szeretnénk beszámolni az elmúlt időszak történéseiről. Azt tervezzük, hogy mostantól havi rendszerességgel tájékoztatunk mindenkit, akit érdekel alakuló iskolánk sorsa. Ha szeretnéd másnak is továbbítani hírlevelünket, küldd el e-mail címét, ha le akarsz iratkozni, jelezd felénk.

Az alapítói kör

Négy családdal indultunk, mindannyian a Telki óvodából. Majd csatlakoztak hozzánk a szárligeti óvoda alapítói, illetve a környéken lakók részére tartottunk egy filmvetítéssel egybekötött előadást a waldorf iskolapedagógiáról többek között azzal a célzattal, hogy bővítsük az alapítói kört. Mára 10 család dolgozik lelkesen a közös ügyért.

Működésünket Szalay Csaba szervezetépítő támogatja.

Terveink

rövid távon

A jogi forma megtalálása - egyesület/alapítvány? Jelenleg kaptunk egy már régóta bejegyzett egyesületre felajánlást. Használhatjuk a 2 háttéróvoda alapítványát is például pályázatokra, az 1% gyűjtésére.
Tagintézményként való csatlakozás lehetőségének a feltérképezése a környékbeli Waldorf Iskolák megkeresésével.
A tantestület megalapozása, megtalálása.
Az iskolaépület megtalálása.

középtávon

Az iskola elindítása 2008 szeptemberében.
Még egy óvodai csoport indítása a térségben.

hosszú távon

13 osztályos iskola létrehozása
Biodinamikus kertgazdálkodás
Saját konyha, esetleg pékség
Integrált oktatás
Gazdasági vállalkozások az iskola támogatására

Programjaink

nyilvános összejövetelek, előadások szervezése
belső munkára hetente kétszer találkozunk, kedd este szervezéssel foglalkozunk

péntek délelőtt a szellemi műhely vár mindenkit

Eddigi vendégeink: A budántúli waldorf óvoda kuratóriuma

Kulcsár Gábor a Pesthidegkúti Waldorf Iskola igazgatója,

A Váci Waldorf iskola osztálytanítója és szaktanára

Karkus Ottó a Solymári Fészek Waldorf Iskolából

Ekler Ágnes a Perintparti Szófogadó Waldorf Iskolából

Nagy Ildikó a meséről tartott előadást

Anikó néni szabad vallás témában tartott előadást

Kristófné Emőke, több iskola alapításában vett részt, gazdasági – jogi kérdésekről beszélgettünk vele, összeállított nekünk egy költségvetést

Eddig felmerülő épületek

Páty a megüresedő alsó tagozat épületének használatba vétele. Jelenleg az oktatási bizottság előtt van igénylésünk
Telki: az önkormányzat adna területet, pályázat kell az építésre
Zsámbék: a volt tanítóképző épülete felújítva üresen áll, egyházi tulajdon. Nekünk kell a bérleti lehetőségre javaslatot adni. Túl nagy az épület, társbérlőt kell keresni hozzá.
Budajenő: az iskolaigazgató nagy ellenállása elnapolta a lehetőséget
Székely Ferenc ingatlanügynök: bérleti díjért cserébe felépítene Budajenőn egy iskolát
Budakeszi: iskolaépítési tervük telekkel adott, de nincs pénz a felépítésre
Pilisi Parkerdő: Visegrád példájának feltérképezése folyamatban

Kapcsolatok kiépítése

Solymári Tanárképző, bemutatkozás folyamatban
Mesterházy Zsuzsa – a Bárczy G. gyógyped. Kar Waldorf képzésének vezetőjével beszélgetés
környező óvodák, folyamatos kapcsolattartás
Pilisszentlászlói iskolánál tett látogatás
Óbudai waldorf iskolában tett látogatás
Solymári iskola megkeresése
Kamaraerdei iskola megkeresése

Feladatkörök

jogi ügyek -Krokovay Károly: krokovay@gmail.com

épület keresése -Balla Katalin: tuvg@freemail.hu

külső kapcsolat (hirdetések, népszerűsítés) –Komjáti Judit: komjatij@freemail.hu

pénzügy –Molnár Katalin: molnarkatikati@gmail.com

szellemi háttér –Rieth Mónika, Szabó Noémi: rieth@t-online.hu

további alapítók: Verdes Dóra, Tusnády Zsolt, Micsik Erika, Majerik Timi, Hirsch Zsuzsanna és Géza, Rita

Ha bármi kérdésetek, ötletetek van, jelezzétek felénk, ha csatlakoznátok, várunk mindenkit szeretettel.

Szabó Noémi és Molnár Katalin

2007-05-27

Kapcsolat

2007-01-07T21:42:00.002+01:00

Verdes Dóra: 23/456 530
Molnár Katalin: 30/695 7499
e-mail: kisgoncol@gmail.com

Küldetés

2007-01-07T21:41:00.002+01:00

A Telkiben működő Budántúli Waldorf Óvoda közösségéből néhány család és a Szárligeti Waldorf Óvoda szülői közösségének egy része közösen elindított egy kezdeményezést a Zsámbéki-medencében egy 2008. őszén felmenő rendszerben induló, idővel kerttel, gazdasággal együttműködő, 13 évfolyamossá bővülő Waldorf iskola létrehozására.

2006. decembere óta rendszeresen tartunk összejöveteleket az alapításhoz kapcsolódó aktualitások megbeszélésére, a szellemi háttér megteremtésére, valamint az érdeklődő és alapítói kör tágítása céljából.

2008 tavaszán megfogalmazott küldetésünk:
OLYAN WALDORF ISKOLÁT SZERETNÉNK, MELY BIZTOS ALAPOKON ÁLL, BIZALOMMAL TELI, A VILÁGBAN TUDATOSAN VAN JELEN, AZ ÚJRA NYITOTT, BEFOGADNI KÉPES. AHOL A KÖZÖSSÉG HARMONIKUS ÉS ÖSSZETARTÓ, AHOVA MINDENKI ÖRÖMMEL MEGY ÉS VAN OTT, ÉS AMELY BELSŐ ÁTÉLÉSEN ALAPULÓ, ELMÉNYGAZDAG, HASZNOS TUDÁST AD.